Gömöri Helga

Kurt Tepperwein

Helga — Fri, 24 Mar 2023 14:05:57 +0000

Szellemi törvények – Ehhez a könyvhöz időnként mindig vissza-visszatérek, szeretem leemelni a polcról. Az előszavából másolok ki egy részletet, hátha megfog téged is…

„Életünket, miként az egész Teremtést, belső rend hatja át. Ezt a rendet a szellemi törvények határozzák meg, melyeknek saját ritmusuk van, s valamennyiünket a Teremtés ezen ritmusa hangol össze. Egész életünk különböző ritmusból áll: belégzés és kilégzés, ébrenlét és álom, aktivitás és pihenés. Egyik sincs meg a másik nélkül, együvé tartoznak, együtt alkotnak egy egészet, együtt adják életünk tartalmát. Nevetni és sírni, egészségesnek lenni és betegnek lenni, adni és kapni, hallgatni és beszélni, dolgozni és lazítani – mind-mind örök váltakozás. A térben és az időben is megtaláljuk a nappal és az éjszaka, a nyár és a tél, a vetés és az aratás, az ár és az apály váltakozásának ritmusát.

Mindennek megvan a maga ideje. Ha a paraszt nem a megfelelő időben vet, nem fog tudni aratni. Fontos tehát, hogy ismerjük ezeket az örök törvényeket, hogy ritmusukat megfelelően fel tudjuk használni. A legkülönbözőbb kultúrákban voltak Mesterek, akik ezekről a törvényekről átörökítették tudásukat az utókorra. Itt az idő, hogy ezt az örökséget magunkhoz vegyük, elrendezzük, és életünket hozzáigazítsuk. Mihelyt felismerem ezeket a törvényeket, szolgálni fognak engem, segítenek, hogy a megfelelő időben tegyem, amit tenni kell, és teljes életet élhessek.

Ezért e könyv voltaképpen nem is annyira tankönyv, mint inkább „életmódkönyv”, amely a teljességhez szeretne hozzásegíteni mindenkit.”

A tegnap margójára (2023.03.03)

Helga — Sat, 04 Mar 2023 09:41:11 +0000

Vártam az első alkalommal megrendezett tábortüzes, elengedős összejövetelt. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy izgultam, és hogy túlságosan készültem volna rá… Vagyis készülni abban az értelemben készültem rá, hogy természetesen megadtam a szeretetet és tiszteletet. De nem éreztem különösebb izgalmat, mert valahogy számomra ezek, a belső világom részét képezik. Tudtam, hogy ebben a sztoriban olyan, hogy rosszul sülne el, nem létezik. Számomra maga a tűz elem szent, maga a belső munkák, mint az írás, és elengedés szintén olyan fogalmak, amik nélkül valahogy nem is tudom elképzelni az életemet. Nekem természetes, hogy időközönként meg kell állni és számot vetni, mik azok a dolgok, események, emberek, helyzetek, amiket ideje útnak engedni, amiknek „lefőtt a kávé”, és teljesen felesleges magunkkal cipelni. A lelki szemeim előtt elképzeltem a szitut, hogy majd jönnek páran, jó lesz a hangulat, ropog a tűz, mondok pár gondolatot, amiket magamnak is mondok ilyenkor, elmondom azt az imát ami szerintem nagyon ütős, és aztán dimi-duma, beszélgetünk, sztorizgatunk.

Most mondjam azt, hogy szó szerint így alakult az este? Mert igen, pontosan ez történt. Nem is kellett ide több.

Nekem is új volt a helyzet, hiszen nem magamban csináltam, és egy valami biztos, van valami csodálatos abban, mikor egymás számára idegen emberek összegyűlnek, megosztják egymással életüknek bizonyos történéseit, majd egyszerre égetjük el a tűzben azokat a dolgokat, melyektől meg akarunk válni. Amiket már nem akarunk tovább cipelni.

Megbeszéljük egymással, hogy hozzunk össze minél több ilyen összejövetelt, számcsere, facebook bejelölések, és már is elkezdődik egy közösségalkotás. Az, hogy hosszabb távon mi sül ki ebből nem tudni, egy valami biztos, mégpedig az, hogy jó érzés összehozni embereket, megismerni egymást, emberi módon beszélgetni, nem pedig csak a neten chat-elni, arc nélkül, felületesen, hanem elmerülni a témakörökben és támogató környezetre találni. Felismerni, hogy másnak is ugyanúgy megvannak a maga játszmái, csatái, és hogy egyáltalán nem lógunk ki a sorból a küzdelmeinkkel.

Nem indián táncot jártunk, se nem valami extra spirituális rituálén vettünk részt, ahol sámán dobok szóltak, csupán emberként voltunk jelen, szeretetben, kíváncsian, kimozdulva a hétköznapok rutinjából…

Hiszem és tudom, hogy sok ilyen közösségre, programra van szükség, mert az utóbbi időkben nagyon eltávolodott egymástól az emberiség, és az nem biztos, hogy a legjobb út.

Ha hívást érzel, gyere és tarts velünk legközelebb te is, hozd magaddal a haverodat, barátnődet, akár a gyermekedet és mondd el a te történeted, hogy tanulhassunk belőle, vagy csak egy jót szórakozzunk rajta.

Társas lények vagyunk, és olyan időszak van, ahol lemorzsolódnak a felületes emberek, felületes barátságok és szépen lassan kialakulnak azok, amiknek van létjogosultsága. Mert a mű dolgok ideje lejárt. Szerintem ezt sokan érezzük…

Szóval ennyi. Köszönöm azoknak, akik eljöttek, jól éreztem magam, jó kis este volt!

Jön a jó idő, tavaszodik, lassan rügyeznek a fák, még több napsütésben lesz részünk. Terveink közt szerepel közös megegyzésre sütögetés, sőt hangtálakkal, gonggal is fognak kényeztetni bennünket, de ez még maradjon meglepetés… Látogasd az oldalamat, ahol hamarosan láthatod az újabb töltekező programokat, ahova szintén nagy-nagy szeretettel várok mindenkit, aki hívást érez…

*A fotók minősége nem a legtutibb, de ott akkor nem is azzal voltunk elfoglalva…

Neville Goddard

Helga — Fri, 24 Feb 2023 11:19:27 +0000

„A hitedben a sorsod”

„A tudatosság hatalma”

„A képzeleted teremti a valóságot”

„Az érzés a titok”

„Felébredt képzelet, pecsétes utasítások”

és a többi…

Neville Goddard könyveit leginkább hangoskönyvként hallgattam, Szabó Petra és Bob Ramóna közös munkájának köszönhetően. Szabó Petra fordította, Bob Ramóna pedig a kedves hangjával elkészítette a felolvasást, azaz a hanganyagot, melyet a Youtube-on meg lehet hallgatni. Ezúton szeretném a munkájukat megköszönni, azt gondolom mindenkinek hatalmas hozzájárulás, hogy általuk elérhetőek magyar nyelven ezek az alkotások.

Neville írásai az igazi útmutató az élethez!

Dr. Joe Dispenza

Helga — Sat, 18 Feb 2023 12:19:56 +0000

Rám óriási hatást gyakorolnak Dr. Joe Dispenza könyvei. Ezeket a könyveket nem tudom letenni.

Dispenza tanította meg számomra például azt, hogy meditáció során, vagy ébredéskor, meg úgy általában a nap folyamán, érdemes a „jövőbeni” ideális énedet olyan részletesen elképzelni, amilyen részletesen csak tudod. Milyen az az én, aki lenni szeretnél? Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben élsz, se nem azt, hogy eltávolodsz a jelentől, hiszen a mindenségben nem létezik idő, az csak az emberi elme szüleménye. Minden egyidőben létezik. És amit a képzeleteddel el tudsz képzelni, az meg is tud jelenni a valóságodban. Elképzelni a jövőbeni énedet, pontosabban fogalmazva azt, hogy milyen az ideális énváltozatod. Hogy néznél ki, miket ennél, milyen környezetben, milyen világban élnél, milyen szokásaid lennének, kikkel vennéd körbe magad, hol élnél, mi lenne a munkád, mekkora lenne a jövedelmed, hogyan öltözködnél, milyen emberi kapcsolataid lennének, és a többi….? Szóval milyen a te ideális énváltozatod? És minél inkább képes vagy elképzelni ezt, azt veszed észre, hogy kezdesz kialakítani olyan szokásokat, amely leginkább közelebb visznek ahhoz az ideális énváltozatodhoz, amit képes voltál elképzelni. Nem tudom mennyire érthető, de mondok pár példát.

Számomra például olyan az ideális énváltozatom, aki kicsattanóan egészséges, színes, finom, vitamindús ételeket eszik, sportol, sok vizet fogyaszt.

Olyannak képzeltem el a munkámat, ahol én magam osztom be az időmet, ahol nincs főnököm, kellő időm jut a szeretteimre, kielégítő jövedelemre teszek szert, ahol embereknek segítek, ahol azt csinálom, amit szeretek.

Elképzeltem, hogy mindenre jut elegendő időm, nem kell sehova sietni, kiegyensúlyozott és boldog vagyok. Minden területen így, részletesen végig mentem, és a mentális mozimban mindig kidolgoztam még pontosabb képet arról, hogy mégis milyen az ideális énem.

Ha jobban belegondolsz, minden egy választás. Bármit teszel, ahogy érzed magad, akikkel körül veszed magad, ahogy bánnak veled, az mind- mind a te választásod. Senki nem tud beleszólni a te teremtésedbe. Egyedül te magad! Pontosan ezért fontos elképzelni azt az ént, akire büszke lehetsz és hálás. Mert ha el tudod képzelni, és minél többször eszedbe juttatni, akkor a szokásaid is ehhez idomulnak.

Képes vagy arra, hogy belső munkával, kifinomult részletekkel megteremtsd azt az életet amire vágysz. Az emberi elme csodákra képes!!

El nem tudok képzelni ennél szórakoztatóbb „időtöltést” azt meg pláne nem tudom elhinni, hogy jobb beülni egy agymosott szórakoztató műsor elé, vagy megnézni egy híradót, ahol rémesebbnél rémesebb hírekkel bombázzák az agyakat, amik félelmet generálnak az emberben. Meg a sok reklám, ami folyamatosan a fogyasztásra ösztönöz. Ezek mind arra vannak kitalálva, hogy véletlen se magaddal törődj, hanem a külvilágra figyelj.

Egyszóval, meg kell érteni, hogy belső világod megváltoztatásával változik meg a külvilágod. Mindaddig míg értelmetlen dolgokra pazarolod a drága idődet, amit arra is fordíthatnál, hogy a képzeleted gondozd, addig nem lesz semmilyen előrehaladás az életedben.

Dr. Joe Dispenza könyvei ezért gyakoroltak rám óriási hatást, és gyakorlatilag amit elképzeltem, ma már élem is azt az életet, ahol meg még nem tartok, a szokásaim révén viszont közelebb és közelebb kerülök, úgy hogy teljes mértékben képes vagyok a jelen pillanatot megélni a maga teljességében.

Na de ez majd egy másik blog témája lesz…

Önmagunk felelőssége

Helga — Tue, 07 Feb 2023 19:52:00 +0000

Azt gondolom az egyik legnehezebb dologra vállalkoztam. Mégpedig arra, hogy az emberek gondolkodásmódját segítsek átformálni, megreformálni. Nagyon nehéz feladat, hiszen egy felnőtt ember évtizedes gondolkodását, amit a társadalomtól, környezetéből alakított ki, nem egyszerű átalakítani. Ezt látom. Mégis, úgy érzem, hogy nem lehetetlen, és én megteszek minden tőlem telhetőt. Sokszor, mikor hallgatom az embereket, ahogy beszélnek, amilyen szavakat használnak, ahogy gondolkodnak akárcsak a hétköznapi dolgokról, azt érzem, mennyire tökéletesen dolgozott a rendszer azon, hogy beszűkítse a társadalom tudatát. Minden ítélkezés nélkül mondom, hogy nagyon korlátoltan képesek gondolkodni az emberek, és a legtöbbjüknek fogalma sincs róla, hogy a kimondott szavak mekkora jelentőségűek. Éppen ezért vállalkoztam arra a feladatra, hogy megtanítsam az embereknek azt, hogyan tudják a szavaikat, gondolataikat tudatosabban használni ahhoz, hogy megteremtsék azt az életet amire vágynak.

Ha most körbe nézel az életedben, megnézed hol élsz, kikkel veszed körbe magad, milyen a munkád, milyen párkapcsolatban élsz, milyen az otthonod, hogy érzed magad, mind a korábbi gondolataid eredménye. Minden. A legapróbb dolog a te elmédet tükrözi, a te gondolataidat, te érzelmeidet.

A legnagyobb feladatnak azt érzem, hogy megértessem az emberekkel azt, hogy minden egyes dolog, történés, amit az életükben tapasztalnak, saját maguk idézték elő.

Az első dolog éppen ezért az, hogy felelősséget kell vállalni az életünkért. 100%-os felelősséget, ami azt jelenti, hogy senkit nem hibáztathatunk életünk alakulásáért. El kell fogadni, hogy felelősségvállalás nélkül sehova nem jutunk. A felelősségvállalás ott kezdődik, hogy felhagyunk azzal, hogy másokat hibáztatunk. El kell felejteni, hogy más a hibás. Mennyivel könnyebb pedig a kormányt hibáztatni, a főnököt, a tanárt, a buszsofőrt, a párunkat, a szüleinket, igaz?

Nem édesem! Értsd meg, hogy a feladat itt kezdődik! Szokj le arról, hogy mindig mást hibáztatsz, és vállalj felelősséget az életedért. Ha ezt nem teszed meg, akkor mindig ki leszel másoknak szolgáltatva, és a hangulatodat is mindig a külső körülmények fogják befolyásolni.

Most gondold végig, hányszor hibáztattál másokat azért, mert a dolgok másként alakultak, mint ahogy eltervezted. Hányszor volt más a hibás? Ha azon kapod magad a nap folyamán, hogy mérgelődsz valamin, az azért van, mert mást okolsz éppen. Legyen szó a legapróbb dologról, az emberek nehezen értik meg, hogy minden a mi választásunk eredménye.

Ha a főnököd nem adja meg számodra a kellő tiszteletet, nem hibáztathatod, hiszen a te döntésed volt azon a munkahelyen dolgozni. Dönthetsz úgy, hogy más állás után nézel. Választhatsz mást. Persze, időt kell beletenni, hiszen lehet épp a tévéidődből kéne elvenni ahhoz, hogy önéletrajzot írj, hogy álláshirdetéseket böngéssz… Szóval a te döntésed. Ha elviseled a főnöködtől azt a hangnemet, magadba kell nézni, hogy Te mit tehetnél az ügy érdeklében? Vagy bátran odaállsz elé és tisztázod vele, vagy odébbállsz. Ilyen egyszerű. Ugyanez a helyzet vonatkozik bármely kapcsolatra, eseményre. Semmiképp nem az a megoldás, hogy mást hibáztatsz.

Érted már? Ezt jelenti, hogy vállalj 100%-ban felelősséget az életed felett!

A legfontosabb feladat, hogy ezt megértsd, mert vissza kell szerezd a hatalmadat. Ez az első lépés. Ha méltatlan helyzetbe kerülsz, nyugodtan kérdezd meg magadtól:

Mi az, amit nem veszek észre ebben helyzetben? Hogyan tudnám átalakítani ezt és a saját javamra fordítani? Mit tudnék tenni annak az érdekében, hogy ne érezzem áldozatnak magam? Mi az én felelősségem? Mit kell másképp gondolnom, ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet? Dobálj fel ilyen kérdéseket, és hidd el meg fog jönni a válasz.

Ez már abban is segít, hogy kikeveredj abból az állapotból, hogy mindig más a hibás.

Ha ez megvan, óriási lépést tettél saját magad érdekében.

Hiszen gondoljuk csak végig. A hibáztatás magával vonzza a panaszkodást, ami egy nagyon alacsony energia. A panaszkodással szintén nem azokat a gondolatokat válaszod, ami az emelkedettebb érzéseket hozná. A panaszkodás a leghaszontalanabb dolog a világon. Kezdd el már ma megfigyelni magad.

Valahogy úgy mondanám, hogy inkább a lehetőséget lásd meg mindenben, hiszen, ha észrevesszük magunkat, akkor már tudunk rajta változtatni. Ráadásul ezek a lehúzó működések, mint a más hibáztatása és a panaszkodás az egészségünknek sem tesz jót.

Félelmek / Szabadság

Helga — Wed, 01 Feb 2023 06:43:20 +0000

Amikor eldöntöttem, hogy megcsinálom ezt az oldalt, azon gondolkodtam, vajon amit mondok, amit közvetítek, arra lesz-e majd kereslet…? Fog-e érdekelni bárkit is az önfejlesztés, azok a témakörök, amik az oldalamon megtalálhatóak? Ahogy közeledett az idő, hogy megmutassam nektek, mit hoztam létre, egyre inkább rajtam lett a para… Kicsivé kezdtem tenni magam, összehúzódtam, és megmondom őszintén, kicsit elbizonytalanodtam. Azt gondoltam, hogy áhh ez hülyeség, majd nevetség tárgya leszek, mit akarok én, hisz nem vagyok se túl agyoniskolázott, se nem nagyon művelt, ahhoz, hogy én „osszam itt az észt” bárkinek is. Eléggé összpontosítanom kellett, de amikor elterveztem, tudtam jól, hogy nem kis feladatra vállalkozom, időt energiát, szívem, lelkem bele kell tenni, hiszen nem véletlen született meg a gondolat, és tudtam, csak úgy tudok bárki életéhez hozzátenni akárcsak egy hajszálnyival is, ha mindaz, amiről írok, amikről a tréningek szólnak, amikről beszélek, hiteles és felelősséget is kell vállaljak minden egyes kimondott szavamért.

Hitelesen akartam átadni mindazt, amikkel utam során találkoztam, a felismeréseket, tapasztalataimat. Ahogy épült fel az oldalam, elkerülhetetlenül törtek fel emlékek, élmények, gyakorlatilag újra átéltem egy csomó mindent. Ma már elmondhatom, hogy összeszedtem széthullott lelkem darabkáit, megbocsátottam mindenkinek, akinek kellett, túl vagyok az önhibáztatáson, túl vagyok a kishitűségen. Elmondhatom, hogy egyre bölcsebb lettem, és azt vettem észre, hogy valamilyen szinten, szinte az összes ember küzd valamivel, a régmúltjából, a gyerekkorból hozott sérelmeivel, a démonjaival. Mindenki a sajátjával, de valahol ezek a küzdelmek mégis oly hasonlóak, csak más köntösbe bújtatva.

Éppen ezért félresöpörtem félelmeim, gátlásaim és belevágtam, hogy magamon keresztül mutassam be azokat az eszközöket, amik nekem működtek és a tapasztalataim segítségével tudjak segíteni. Emellett arra gondoltam, hogy kit érdekel ki mit fog szólni, megvívtam én már a magam csatáit az életben, egyáltalán nem érdekel, ha lesznek olyanok, akik leszólják majd az alkotásomat.

Azt gondolom ebben rejlik az igazi szabadság, hogy már nem érdekel ki mit szól. Egy valami érdekel, hogy jól érezzem magam, mert akkor tudok csak jót adni a világnak, ha jól vagyok, ha ragyogok. Hidd el, senki nem különb, senki nem több vagy értékesebb, mint Te, mindenki a maga göröngyös kis útját járja.

Miközben készül és tartalmakkal bővül az oldalam én is tovább fejlődöm általa, soha nem mondhatjuk el, hogy megérkeztünk. Folyamatos tanulás van, folyamatos megoldandó helyzetek, küzdelmek. Mindannyiónknak!

Kívánom, minél több embernek legyek hozzájárulás, minél többen legyünk jelen, minél többen gyertek el a tréningekre, előadásokra, merjetek segítséget kérni, megnyílni és megmutatni a ti utatokat, hogy mi is tanulhassunk belőle.

A lélegzet

Helga — Sat, 21 Jan 2023 17:52:00 +0000

Amire nagy hangsúlyt kell fektetni, az a lélegzet fontossága.

A légzés egy automatikus működésünk, nem kell különösképpen gondolnunk rá, hogy lélegezzünk. Viszont nagyon kevesen lélegzünk helyesen. Megfigyelhető, hogy amikor izgalmi állapotba kerülünk, bármilyen stressz ér bennünket, vagy szimplán beszippant minket egy filmjelenet, akkor nem lélegzünk helyesen, sőt vagy kapkodva, vagy össze vissza fújtatva, zihálva vesszük a levegőt. A légzés technikára nagy hangsúlyt érdemes fektetni, a meditáció alapját is ez képezi, hiszen nyugalmi állapotban, ellazulva, figyelve a levegő útját, segít nekünk abban, hogy légzésünk egyenletesebb legyen, letisztultabb, lágyabb. Ezáltal, sokkal könnyebben tudunk befelé figyelni. Ha ideges az ember, beszűkül a tudata, nem tud ellazulni. Ellazult állapotban sokkal könnyebben megy a vizualizáció, a szervezetünk öngyógyító folyamatai is nyugalmi állapotban tudnak a legjobban működni, éppen ezért fontos, hogy elsajátítsunk légzéstechnikákat, hiszen a légzés, a léle(k)zet maga az élet és olyan kevés figyelmet szentelünk neki.

Nekem ami bevált, az orron be, szájon ki technika, közben végig figyelem a levegő útját, érzékelem, a hűvöset az orrlyukamba, érzem, amint megtelik a tüdőm oxigénnel, elárasztja testem minden sejtjét az éltető levegő, majd szép lassan ellazítom az összes porcikám és megérkezek a jelenbe. Nagyon jó érzés elsajátítani ezt, nem csak egészségesebbek leszünk, de még önbizalmunk, önértékelésünk is nő egy-egy technika elsajátítása után. Hisz önmagunkba fektetni a legnagyobb befektetés, amely 10-szeresen, ha nem 100-szorosan is megtérül.

Ha van kedved, tarts velem, közös meditációkra invitállak és azt javaslom, építsd be te is az életedbe, legyen ugyanolyan rutinszerű, mint az összes többi gyakorlat, amelyet megmutatok neked.